Mi az AA archívum?

Mire való az AA archívum?

Az Anonim Alkoholisták világszerte fontosnak tartja, hogy a közösség története fennmaradjon. Bill W. szerint az archívumokra azért van szükség, „hogy a mítosz ne győzze le a tényt.” Az archívumok őrzői tehát a múlt megbízható megőrzői.

A nemzetközi GSO Archívum (aa.org/gso-archives) missziója:

• tartósan dokumentálni az Anonim Alkoholisták munkáját;
• hozzáférhetővé tenni a szervezet történetét az AA-tagok és más kutatók számára;
• kontextust adni az AA fejlődésének, elveinek és hagyományainak megértéséhez.

Az AA elsődleges céljával összhangban az archívum feladatai közé tartozik: fogadni, osztályozni és indexelni a történelmi jelentőségű anyagokat; megőrizni őket; hozzáférést biztosítani (a levéltáros és az archívum-bizottság döntése szerint), feltéve, hogy a kutató elkötelezi magát a tagok névtelenségének védelme mellett; tanulási forrásként szolgálni; támogatni az AA működését; és elősegíteni az eredet, a célok és a program megértését.

Ez a magyarországi honlap ugyanezt a szellemet követi, tevékenységének kereteit mutatja be: az Általános Szolgálati Testület (GSO Magyarország) szolgálatában az archivátori munka a hazai közösség szolgálatát, történetét és hagyományait dokumentálja.

„Az AA közösség a világ egyik jelentős társadalomtörténeti mozgalma. Tartozunk a jövő AA-tagjainak — valamint a történészeknek és kutatóknak —, hogy a lehető legteljesebb feljegyzést őrizzük meg erről a közösségről.”

Mit tart meg — és mi számít „archívumnak”?

Az AA helyi levéltári ellenőrzőlistája (Archives Checklist, F-221) szerint az archívumok olyan dokumentumok, iratok, fényképek és egyéb anyagok gyűjteményei, amelyeket tartós megőrzésre választottak ki. Egyedülálló feljegyzések, amelyeknek történeti, információs, jogi, bizonyító, pénzügyi vagy adminisztratív értékük van — ezért gondos tárolást és kezelést igényelnek.

A GSO Archívum gyűjteményében (USA/Kanada történetéhez kapcsolódóan) például ezek szerepelnek: személyes gyűjtemények, kéziratok, levelezés, kiadványok, fényképek, tárgyi emlékek. A magyar archívum hasonló típusú, a helyi közösséghez kötődő anyagokat gyűjt és őriz.

Gyakorlatban ide tartozhatnak:

• hivatalos és szolgálati iratok, jegyzőkönyvek, beszámolók;
• levelezés és kéziratok (szigorú hozzáférési szabályokkal);
• könyvek, hírlevelek, szórólapok, szolgálati anyagok;
• fényképek, hang- és képanyagok (névtelenség védelmével);
• csoporttörténetek, személyes adományok, kiállítási anyagok.

A nemzetközi gyakorlatban a gyűjtemény körét (Collection Policy), az átvétel módját (pl. adományozási nyilatkozat / Deed of Gift), a rendszerezést és a leírást (inventárium, finding aid) is rögzítik. A F-221 checklist és az Archives Workbook ezekhez ad részletes kiindulópontot.

Hozzáférés: mi nyilvános, mi engedélyköteles?

A nemzetközi GSO Archívum (archives-access) megkülönbözteti a publikált és a nem publikált anyagokat.

A hozzáférés ellenőrzött: egyrészt a tagok névtelensége miatt (Hagyományok), másrészt maguknak az anyagoknak a védelme miatt (veszteség, fizikai sérülés). Kutatóként meg kell adni a témát, a hatókört és a célt — és el kell fogadni a névtelenségi szabályokat.

Ezen a magyar oldalon a belső fájlokhoz csak bejelentkezett, jogosult felhasználók férnek hozzá. A nyilvános tájékoztatás és a belső gyűjtemény így elkülönül — összhangban azzal, hogy nem minden archív anyag kerül automatikusan a nyilvánosság elé.

Névtelenség — mit nem tesz közzé az AA?

Az archives-access oldal egyértelműen fogalmaz: minden kutatónak tiszteletben kell tartania a vonatkozó AA Hagyományokat. Ez magában foglalja minden AA-tag — élő és elhunyt — névtelenségének megőrzését. Nyilvános idézéskor általában csak a keresztnév és a vezetéknév kezdőbetűje használható. Ez a XI. Hagyomány szellemét követi: a névtelenség a nyilvánosság szintjén.

A helyi levéltári útmutatók (F-221, Workbook) hangsúlyozzák: a levelezés bizalmassága és a levelezők névtelensége olyan kötelezettség, amely minden AA-levéltárosra és archívum-bizottságra hárul. Teljes nevek közzététele — még „csak helyi” történelemben sem — nem magától értetődő; a helyi szabályok mellett is a névtelenség védelme az első.

• Névtelenség: teljes nevek, azonosítható adatok nem kerülnek a nyilvánosság elé.
• Bizalmas anyagok: magánlevelezés, belső iratok — korlátozott hozzáférés, gondos mérlegelés.
• Képek: arcképek és azonosítható felvételek csak a Hagyományok és a helyi szabályok szerint.
• Szerzői jog: az archívum őrizheti a példányt, a jog gyakran másé — a másolás és közzététel korlátozott.

Archívum-bizottságok: hogyan dolgozik az AA helyben?

Az Archives Committees oldal szerint a bizottságok feladata: gyűjteni, megőrizni és megosztani az AA történetét. Tipikus tevékenységek:

• archívum-műhelyek (workshops) tartása;
• hordozható kiállítások készítése helyi AA-rendezvényekre;
• csoporttörténeti űrlapok kitöltésének ösztönzése (Group History);
• régi hanganyagok digitalizálása, inventárium, scanning, filing;
• „régi tagok” találkozók, nyílt napok, hírlevél-rovatok;
• helyi szabályok és űrlapok kidolgozása (gyűjtési kör, adományozás, szóbeli történelem, fénymásolás, kutatási hozzáférés).

A levéltáros (archivist) két fő szerepet tölt be: gondozza a gyűjtemény fizikai/digitális épségét és elérhetőségét; valamint információt gyűjt — a távoli múltból és a jelenből —, hogy az AA üzenete fennmaradjon.

Gyakorlati tudnivalók a megőrzésről

A F-221 checklist és az Archives Workbook részletesen tárgyalja a helyi archívumok mindennapi munkáját. Röviden:

• Küldetés és gyűjtési politika: mit gyűjtünk (terület, körzet, intergroup), mit nem, van-e selejtezési / deaccession szabály.
• Átvétel (accession): dokumentált tulajdon-átadás (Deed of Gift), átvételi napló, elektronikus anyagok kezelése.
• Rendezés és leírás: eredeti rend és proveniencia megőrzése; ki készítette, milyen időszak, milyen formátum, hol található, vannak-e korlátozások.
• Tárolás és biztonság: megfelelő helyiség, polcok (ne a padlón), klíma/páratartalom, fényvédelem, zárak, tűzvédelem; digitális anyagoknál jelszavak, mentés, elavuló formátumok figyelése.
• Megőrzés első szabálya: „Ne árts” — minden beavatkozás legyen visszafordítható; savmentes tasakok/dobozok; károsító kapcsok, gumik kerülése.
• Kutatási szolgáltatás: hozzáférési szabályzat, másolási szabályok, felügyelt olvasóhely, a kutatók által használt dokumentumok nyilvántartása.

Ez a honlap a digitális oldalát erősíti a magyar szolgálatnak: bejelentkezés, jogosultságok, kvóta, tulajdonosi törlés és napló — hogy a megőrzés és a felelősség a gyakorlatban is érvényesüljön.

Szabályok röviden (ehhez a honlaphoz)

1. Az oldal a magyarországi AA közösség archív anyagait szolgálja; fenntartója a GSO Magyarország.
2. A belső fájlokhoz csak bejelentkezett, jogosult felhasználók férnek hozzá. Hozzáférést a Kapcsolat oldalon lévő űrlapon lehet kérni az archivátori szolgálat ellátójától.
3. Kérés alapján, a hozzáférés megadása után lehet feltölteni digitális anyagot. A feltölthető mennyiség korlátozott (kvóta) — ez egyben előszelektálást is jelent: csak a gondosan válogatott anyag kerüljön be.
4. A feltöltött anyag szelekció, osztályozás és válogatás után kerül végleges helyére. Később — a szabályok és a névtelenség figyelembevételével — részben vagy egészben megosztható.
5. Feltöltésnél a névtelenség és a bizalmasság elsőbbséget élvez — személyes adatokkal óvatosan kell bánni.
6. Mindenki elsősorban a saját feltöltéseiért felel; a kvóta és a jogosultságok a szolgálat rendjét védik.
7. Nyilvános idézésnél tartsuk be az AA Hagyományait (névtelenség a nyilvánosság szintjén).
8. A részletes nemzetközi gyakorlatért lásd az alábbi hivatalos forrásokat (angol nyelven).